Egy erszényt nyom az elgyötört ember kezébe. Biberach érkezik a szörnyű hírrel: Melindát meggyalázták, de az asszony is hamarosan megjelenik, az őrület határán van. Bánk megátkozza gyermeküket, de Melinda könyörgése és az asszony hajdani szépségének és tisztaságának emléke Bánkot megbocsátásra készteti, s arra kéri Tiborcot, kísérje asszonyát – kit egy gyorsan szárnyaló nyíl rémképe üldöz – és gyermeküket a Tisza partján lévő várlakába. Bánk a kései óra ellenére Gertrud lakrészébe indul. A királyné számon kéri rajta hirtelen visszatértét, a nagyúr pedig a királynén azt, hogy a haza sérelmeit meg sem próbálta orvosolni. A királyné halállal fenyegeti Bánkot, aki ekkor Melinda becsületét is számon kéri rajta. Gertrud megátkozza őket és Ottót is. A nővére segélykiáltására belépő herceg Bánkot meglátván elmenekül. Gertrud tőrt ránt, de végül Bánk kerekedik fölül. III. felvonás Tiborcot, Melindát és gyermekét a Tisza partján éri a vihar. Tiborc sürgeti az átkelést, Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit.
Emellett javasoljuk a metrók, az M3-as metrópótlók igénybevételét és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz az Árpád híd felől történő megközelítést.
Egyrészt Endre ugyanúgy kerül az események középpontjába, mint Bánk, másrészt az őt ért veszteség (szeretett hitvese elvesztése) tragikus is. A pályázaton a Bánk bán nem nyert díjat, az eredményhirdetéskor még csak meg sem említették. Az 1815-os első változat alig hasonlít valamiben a véglegesre (a kézirat is csak véletlenül került elő a 20. században). Katona Józsefet barátja, Bárány Boldizsár Rosta című munkája késztette a Bánk bán átdolgozására, amely egy recenzió volt (1817). A szerző megfogadta a recenzens jó tanácsait. A Bánk bán nyomtatásban 1820-ban jelent meg Kecskeméten, első színházi előadása pedig Kassán volt 1833-ban. A Bánk bán témája Nagyon sokrétű: politikai és magánéleti konfliktusokat ötvöz. Van egy élősködő idegen hatalom, és vele szemben felsorakoznak a lehetséges magatartásformák. Katona Józsefet elsősorban az uralkodó elleni merényletek érdekelték a történelemből. Nem ő volt az első, aki a Bánk bán-témát feldolgozta: Hans Sachs 16. századi német író dolgozta fel elsőként szépirodalmi formában.
Az ember tragédiája hatalmas vízió, egy rendező számára kimeríthetetlen inspirációs forrás, a Csongor és Tünde költői nyelve és meséje ragad magával. Katona művével a drámaírás shakespeare-i csúcsaira ért fel" – mondta korábban Vidnyánszky Attila, a darab rendezője, aki többször is megrendezte már Katona József drámai művét és Erkel operáját is. "Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait. Erre az opera műfaja, illetve Erkel grandiózus műve különösen alkalmas, hiszen sűrítve, ugyanakkor a zene szuggesztív erejével felerősítve szembesít bennünket a drámai történettel" – fogalmazott a rendező. A főbb szerepekben Molnár Levente mellett Mester Viktória, Boncsér Gergely, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos és Bakonyi Marcell énekhangját és játékát élvezhetik majd a nézők, ezen a Győri Nemzeti Színház zenekarával, énekkarával és tánckarával, a Honvéd Férfikarral és a Budapesti Stúdiókórussal, valamint a Bánk bán 2020 tánckarával kiegészült grandiózus előadáson.