: gólya, sólyom, bagoly, seregély, harkály, sirály, ölyv, fogoly, karvaly, keselyű, pulyka, királyka). Kivételek: héja, varjú, fürj, szajkó, papagáj, jérce (de ugye erre vonatkozik az 1. szabály), fajd. Az egy szótagból álló szavak végén legtöbbször –j írandó: baj, haj, zaj, báj, háj, báj, nyáj, tej, fej, táj, díj, új stb. Kivétel: hely, mely, mély, ily, oly, boly, foly(ik), moly, súly, gally, dölyf, süly, ölyv (de ugye erre vonatkozik a 7. szabály is) A szótőben az r után mindig –j írandó: férj, fürj, varjú stb A szótőben a –t előtt mindig –j írandó: sajt, hajt, rejt, sejt, ejt, felejt, selejt, fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyűjt(eni) stb. (Fontos, hogy ly-vel írandó: helytelen, folyton, folytonosan, folytat, folytán, folyt (a víz), súlytalanság stb. ) Toldalékokban mindig j-t írunk: várj, mosolyogj, folyjon, látja, mondjuk, kérjük, felejt, kapuja, daruja, hegedűje, biciklijük, haverjaik, autója, ceruzája stb. Kérdő és mutató névmások: Az ilyen, olyan, milyen, amilyen, amely, semmilyen, valamilyen, akármilyen, akármelyik, bármilyen stb.
Bár ez csak nekünk lenne kényelmetlen, az utánunk felnövő generációnak már az új betű lenne a természetes, ha első osztályban azt tanítják meg neki.
"nincs". A tövekre kapcsolódhat –dUl. A tövekre NEM kapcsolódhat –An. II. tőosztály /36 tő/. Az –Og egy következő toldalék hatására NEM torlódik. NEM az / L, R, N, J, Ly, Z, Zs/ halmazból való. LEHET. A tövekre NEM kapcsolódhat –dUl. III. tőosztály /39 tő/. NINCS. A tövekre kapcsolódhat –An. A /C/VC/O/g tőosztályok szembenállására a nyelvérzék is alapozhat, amikor választunk a jó hangzású képződmények, és azok között, amiket sohasem mondanánk. Ilyen rendszerben a szavak kis részének megtanulása más képzésű szavak létrehozására is hatással van. I.. : pezseg, nyüzsög, sajog, bolyog, károg, morog, pereg, forog, korog, hörög, pörög, görög, csorog, csurog, sürög, dörög, csörög, zörög, izeg, zizeg, buzog, mozog, zizeg, peng, zeng, reng, teng, leng, ing, kong, cseng, pang, dong, ring, csüng, döng, ráng, zsong, II. : vihog, nyihog, huhog, röhög, dohog, köhög, liheg, remeg, inog, dadog, susog, tátog, mekeg, zokog, makog, brekeg, krákog, gágog, töfög, nyafog, cseveg, nyávog, tipeg, szipog, csipeg, hápog, hebeg, fecseg, csacsog, gügyög, ragyog, gagyog, fityeg, hetyeg, motyog, vacog.
Nem feltétlenül gondolom, hogy el kéne törölni, viszont néhány állítással mégis vitába szállnék. Pl. ne töröljük el, mert bántja az ehhez hozzászokottak szemét. Ez nem hiszem, hogy helytálló érv. Ugyanis a helyesírás több változtatáson átesett már, és az emberek mégis hozzászoktak. Ma pl. senkinek nem bántja a szemét, hogy a karácsony szót nem úgy írjuk, hogy karátsony. Vagy nem bántja a szemét senkinek az, hogy Debrecen, ahelyett, hogy Debreczen. Sőt, ma már a ts, cz stb. betűk hatnak furcsán. Ugyanígy, idővel teljesen természetessé válna, ha a j-ly betűk helyett csak egyet használnánk. Egyébként lehetne a kettő helyett egy harmadik betűt is kitalálni, és akkor senkinek sem bántaná a szemét az leírva, hogy amej. Ezeket csak a vita kedvéért írtam le, személyes véleményem szerint a szavak többségében tudja az ember, hogy melyiket kell használni (nem hiszem, hogy valaki a pl. a mejiket szót így írná le), néhány szó van, amikor az ember bizonytalan, de ezt nem tartom összességében olyan hatalmas nagy problémának, hogy ezért egy új betűt alkossunk, és szoktassuk rá magunkat, hogy azt használjuk.
Ez jogos felvetés! Sztem itt nem árt némi " segédlet ", ha szabad ilyet írni egy nyelvészfórumon! Quote: Gyakran használt szavak (érdemes tudni a következő kifejezések írását): ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, apály, aszály, bájos, bélyeg, beljebb, bója, bolyong, csekély, cserje, dagály, duhaj, engedély, erkély, éjjel, fajta, fejleszt, fejlődik, feszélyez, fogoly, fojtogat (pl.