Kenyérrel Kapcsolatos Hiedelem / A Kutyával Kapcsolatos Hiedelmek - Rejtélyek Szigete
- Tej története | MÓRICH Kft.
- SZOLJON - A kenyér ünnepére- szeretettel
- Minden, amit a kenyérről tudni érdemes | Sokszínű vidék
- A tej, tejtermék | Sulinet Hírmagazin
- Kenyérsütés és a hozzá fűződő hiedelmek | www.termelotol.hu
- A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete
A lepénykenyér sajtalan, sótalan ('nem savanyú') elnevezése eredetileg éppúgy az erjesztve kelesztett tésztával való szembeállítást fejezi ki, mint a keletlen. (→ még: gyúrt tészta, → molnárpogácsa) – Irod. Kisbán Eszter: A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1968). – 2. A lepénykenyér alakú sült tésztákkal kapcsolatos hiedelmek ( → hiedelem) eredetileg feltehetően kelesztetlen lepénykenyérre vonatkoztak. Erre vall, hogy általában még ma is bizonyos (kelesztett) kenyérrel kapcsolatos hiedelmekkel párhuzamosan, azokkal mintegy ellentétbe állítva jelennek meg. Feltehető, hogy ez a párhuzam úgy jött létre, hogy az új kenyérkészítő technika, az erjesztés bevezetésével a régi technikával készült vagy a régi technikára már csak formájukban emlékeztető kenyérfélék csak bizonyos célokra maradtak fenn (pl. böjtös kenyérként vagy hiedelem jellegű funkciókban) az általánosan fogyasztott kelesztett kenyér mellett. Leggyakoribb párhuzam a kenyérsütés tiltása (→ tilalom) bizonyos napokon, és ezzel egyidejűleg a lepénykenyér-sütés → előírás a, gyakran bizonyos "áldozati" jelleggel.
Tej története | MÓRICH Kft.
A magyar népi hitvilág igen sok, kenyérrel kapcsolatos szokással bír. A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott – tisztelete részint ezen alapszik. A kenyérsütésnek megvolt a maga módja. A kenyérlisztet vagy a malomban, az őrléssel párhuzamosan vagy házi szitálással különítik el az őrleményből. A kenyér nyersanyagai közül sosem hiányzott az e célra házilag készített erjesztőanyag, amelyhez a századfordulótól kezdve sajtolt élesztő is társul. A magyar nyelvterület középső részén és az ÉNy-Dunántúlon tartósított erjesztőanyagot, másutt kovászmagot használnak. Búza- és rozskenyérnél általános az ún. közvetett tésztakészítés. Ennek első lépése a kovászolás, melynek során a liszt egy részéből az erjesztőanyaggal kovász készül. Azt érni hagyják, majd a többi liszttel és folyadékkal tésztává dagasztják. A kiszakított tésztát gömbölyűre alakítják, majd kelesztik. Erdélyben jellegzetes, hogy a kelesztés gyakran elmarad. A sütést házi kemencében végzik, csak ritkán, újabban a péknél.
SZOLJON - A kenyér ünnepére- szeretettel
– Eur�pa-szerte hasonl� a helyzet: a t�zv�sz ellen minden�tt a m�gikus bajelh�r�t�s "alapelemei" fordulnak el� an�lk�l, hogy ezeknek az elj�r�soknak – speci�lisan a t�zv�sszel kapcsolatban – f�ldrajzi kapcsolatair�l vagy genetikus rokons�g�r�l besz�lhetn�nk. (→ m�g: vill�m)
Minden, amit a kenyérről tudni érdemes | Sokszínű vidék
A tejet kb. 38 oC -ra melegítve beoltották. Mikor megaludt, kendőbe merték, és a savót kicsöpögtették belőle. Így gömbölyded alakú sajtot kaptak. Hasonlóképpen készítik a sajtokat. A felmelegített, tejoltóval megalvasztott tejet összetörik, és újra melegítik. A savó kicsorgatása után formába téve kipréselik. Ezután sózzák és megfelelő hőmérsékletű, páratartalmú helyen érlelik. A sajt érlelés során kapja meg jellegzetes ízét, aromájá a magyar nép életében milyen fontos volt a tej, a sok vele kapcsolatos népszokás, hiedelem, babona bizonyítja. A tej fejését, köpülését, háztól való kiadását is babonák szabályozták. Ugyanez vonatkozott fogyasztására is. Nem volt szabad a tejbe késsel aprítani a kenyeret. Ha a tehén véres tejet adott, akkor boszorkány babonázta meg a tehenet. Úgy tartották, hogy a villám által keletkezett tüzet, csak tejjel v. aludttejjel lehet eloltani. Használták a tejet gyógyászati, kozmetikai célokra is. A köpülést mágikus szertartásokkal kísérték. Hogy a köpülés sikerüljön, szokás volt a köpülő alá, v. bele fésűt, rézpénzt, nyeret tenni.
A tej, tejtermék | Sulinet Hírmagazin
Kenyérsütés és a hozzá fűződő hiedelmek | www.termelotol.hu
Fotó: A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől. Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja. Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem. Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása.
A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete
A kenyérsütés napja általában a szombat volt, ekkor egy hétre valót készítettek. A 16. századból származnak az első adatok, hogy kenyérsütő kemencéket készítettek, ezekre mint a ház lelkére tekintettek. A sütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus kísérőcselekmény, például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek; kemencébe vetés után a sütő felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították, hogy magasra nőjön a kenyér. A kenyeret nagy becsben tartották, s a népi táplálkozásban fontos szerepe volt, de csak a középkor végétől, addig kásaételeket és lepényszerű kenyereket ettek. A 18. század végétől vált a paraszti háztartások ideális kenyerévé a kelesztett, szép púpos formájú, vidékünkön kerekre formázták. A kenyeret szertartásosan kezdték meg. Sokan ma is keresztet vetnek rá, utána szegik meg. Régen a gazda feladata volt a kenyér megkezdése. Szinte nem volt olyan étkezés, amihez ne fogyasztottak volna kenyeret, de ették csak magában is, esetleg mellé pirospaprikát, sót vagy szőlőt, szilvát, almát, szalonnát, sonkát vagy lesütött húst.
- A kutyával kapcsolatos hiedelmek - Rejtélyek szigete
- Szeged szabadkai út 7 film
- Hiedelmek, babonák, népszokások
Sütőedénybe rendszeresen csak a szétfolyó, töredező árpa- és kukoricakenyeret teszik, egyébként a tepsi alkalmazása 20. századi szórványos divatjelenség. A kisült kenyerek súlya a kiszakított darabok nagyságától, formája viszont nemcsak az alakítástól, hanem az alapanyagok tulajdonságaitól és a kenyérkészítés módjától is függ. A házikenyerek átlagos súlya 5–6 kg, csak a Tiszántúlon volt nagyobb és Erdélyben kisebb. Alapátmérőjük Erdélyben 20–25, másutt 35–40 cm. Kenyértésztából általában egy kisebb kenyeret, cipót is szakítanak, s különféle kenyérlepényeket sütnek. A kemencéből kiszedett kenyereket hűtik, majd kenyértartón vagy egyéb tárolóhelyen raktározzák. Erdélyben a kenyér felső héját rendszeresen feketére égetik sütésnél és búzakenyérnél ezt az égett héjat sütés után azonnal, még melegen leverik. A háztartásban a kenyérkészítés 1–3 hetes időszakonként, többnyire kéthetenként ismétlődik. A kenyérkészítés lebonyolítása 18–20 órát igényel. Általános gyakorlat, hogy a kovász érlelését, a dagasztást éjszakára időzítik.