(Vígjáték három felvonásban, egy előjátékkal. Írta: Berczik Árpád. A debreceni színház premierje 1899. január 20-án. ) A méltóságos úrnak ez a legújabb darabja. Őneki ugyanis irodalmi ambíciói vannak, s ezeknek az ambícióknak a betöltésén már igen régen munkálkodik a méltóságos úr. Igazán, milyen szép dolog! miniszteri tanácsos úr nemcsak tudomást vesz a magyar irodalomról, hanem lealacsonyodik azok közé a skriblerek közé, kik méltóságos urak sohasem lesznek; akik írnak, mert szívük parancsolja, s nem óhajtanak tanácsosi karriert csinálni. Szóval Berczik Árpád ismét írt egy darabot. Témáját nagyon ügyesen választotta meg. Ő igen exponált állású úriember, nem írhat mindenféle dolgokról. Nem óhajt problémákat fejtegetni, s talán tudomást sem vesz arról, hogy egy sereg szürke ember a társadalom reformjára gondol, s ezt a reformot szolgálja a színpadon egy-egy, az élet harcából kiragadott drámai epizóddal. Dehogyis vesz tudomást! Hát problémák is vannak a világon? - kétkedik a méltóságos úr.
A Shakespeare életét igazoló adatok meglehetősen hiányosak, emiatt később a személyisége, de főleg a műveinek szerzői hitele is megkérdőjeleződött, ezektől a véleményektől függetlenül azonban a művelődéstörténet valós önálló személynek és szerzőnek tekinti. 145 antikvár könyv
Ady - főleg kezdő újságíró korában – sok apró-cseprő cikket is publikált, aláírás nélkül; így az Ady-gyanús anonim cikkek közül igen nehéz – tartalmi és stiláris jegyek alapján – kiválasztani az igaziakat. 1955-ben jelent meg az Ady Összes Prózai Művei gyűjtemény 1. és 2. kötete, amelyben Földessy Gyula – akinek oly sokat köszönhet az Ady-kutatás – a költő 1897-1902 között megjelent tanulmányait és cikkeit gyűjtötte össze (a széppróza, tehát a novellák nem tartoznak ennek a kiadványnak az anyagába). A két kötetet éles bírálatok érték: egyrészt hiányosak, másrészt viszont nem hiteles anyagot is közölnek. Földessy halála után az új szerkesztőbizottság – alapos gyűjtőmunka és az azonosítási kritériumok részletesebb kidolgozása után – csak 1964-ben folytatta a sorozatot, a 3. kötet közzétételével; 1982-ben jelent meg a sorozatot lezáró, Ady utolsó éveinek termését bemutató 11. kötet. Ezután került sor az immár elavult Földessy-féle kötetek által átfogott időszak anyagának új feldolgozására.
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637849856694541027 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Budapest: Akadémiai Kiadó Ady, E. (1982) Összes prózai művei XI. Budapest: Akadémiai kiadó Bölöni, Gy. (1956) Ady, az újságíró. Budapest: Magvető Könyvkiadó Juhász, Gy. (1958. ) Örökség, Válogatott prózai írások. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. Kókay, Gy. - Buzinkay, G. – Murányi, G. (é. n. ) A magyar sajtó története. Budapest: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége-Bálint György Újságíró-iskola Schöpflin, A. (1945) Ady Endre. Budapest: Nyugat Kiadó Fazekas Enciklopédia: Ady Endre életrajz (2012. 03. 28. )