A kezdetben csíkos rejtőszínnel ellátott fiókákat apjuk hevesen védelmezi. A fiatalok 3 hónaposan veszítik el csíkjaikat. Az apjuk 9 hónapos korukig vigyáz rájuk, majd a 16 hónapos korukra elkergeti őket. A fiatal kazuárok két és fél évesen nyerik el a felnőtt tollazatukat, körülbelül 4 évesen válnak ivaréretté. Hosszú ideig élnek, a rekord 61 év volt. Évente több embert sebesítenek meg, leggyakrabban motorosokat, túristákat támadnak meg, halálos kimenetelű támadást azonban 1926-óta nem jegyeztek fel. A Fülöp-szigetek nemzeti madara. Nevét onnan kapta, hogy többek között majmok, de kígyók és nagyobb testű madarak (pl. a szarvascsőrű madár) is szerepelnek az étrendjében. A tojók nagyobbak a hímeknél. Sajnos a fokozottan veszélyeztetett kategóriába került. 8. Skarlátbatla Alakja hasonló a pelikánéhoz, ez Trinidad és Tobago nemzeti madara, még az ország címerében is szerepel. Más országokban is megtalálható, például Suriname-ban, Brazíliában és az Egyesült Államok atlanti partvidékén. Ahogyan idősödik, tollainak színe egyre élénkebbé válik.
Az elefántmadár, a strucc és az ember A kismadár Könnyű nem észrevenni a világ legkisebb madarát, a méhkolibrit. Nevét arról az állatról kapta, melynek méretével össze lehet hasonlítani; ez a madár kevesebb, mint 2, 2 grammot nyom, szárnyfesztávolsága csupán 5 cm. A BirdLife International szerint ez az aprócska, Kubában honos madár a mezőgazdaság miatt fokozatosan veszti el élőhelyét, ezért a mérsékelten fenyegetett kategóriába került. A méhkolibri hüvelykujjnyi (Forrás:) A házias Az ausztrál homoki ásótyúk építi a világ legnagyobb földön található fészkét. Ezek a fészkek tulajdonképpen kisebb halmok, melyek homokból és törmelékből állnak. A költési időszak alatt a halomnak állandó hőmérsékleten kell maradnia, melyről a hím madár gondoskodik úgy, hogy rendszeresen bedugja a fejét a halomba. Ő ugyanis egy beépített hőmérővel rendelkezik, valószínűleg a nyelvét használja a mérésre. A homoki ásótyúk birodalma tetjén (Forrás:) A torpedó A vándorsólymok gyors röptű madarak, de a zuhanórepülésben elért sebességük páratlan.
De ezen kívül a madarak legsúlyosabb és leggyorsabb képviselője. Magassága eléri a 2, 7 m-t, súlya 200 kg-ig terjed, az állatok sebessége pedig 70 km / h. Nem csoda, hogy a fordítás neve "verebek teve" egy lépést tett egy madár 4 méter. A strandon a természetben elfogyasztott mennyisége alaposan ismeretlen, de a fogságban egy nap 3, 5-4 kg ételt igényel. A hárpiaformák alcsaládjába egyébként jelenleg 3 fajt sorolnak (a karvalysast, a dzsungelsast és a hárpiát), ezek közel azonos típusú élőhelyeken élnek, nagyon hasonlítanak egymásra és igen közeli rokonok. Fotó: cuatrok77 A hárpiák általában a trópusi őserdők felső lombkoronaszintjében élnek. Sajnos az élőhelyek folyamatos csökkenése miatt majdnem teljesen eltűntek már a közép-amerikai régióból, holott többek között Panama hivatalos madarának számítanak. Forrás: Az északi jasszána a vizen jár (Forrás:) Földhöz ragadtan A vándoralbatrosz fiókák átlagosan 280 nappal a kikelés után válnak csak röpképessé. Ez több mint 9 hónap, ami jelentős idő ahhoz képest, hogy a legtöbb fajnál ez csupán néhány hetet vesz igénybe.
Ez az Amerikai Egyesült Államok nemzeti állata, és szimbólum is. az örökké tartó szerelemért, mint egy madár, aki életre párosul. A kopasz sas az első találkozásukkor, amellyel bezárják a pálcákat, és az égen pörögnek, egy életen át párosodnak – minden telet egyedül töltenek, és minden évben találkoznak párjukkal a tenyészidőszakra. A hím sas segít a csibék etetésében az első hónapokban, és a tenyészpáros egész életében ugyanazt a fészket tartja, minden évben javítva és kiegészítve a szerkezetet. Stelleri tengeri sas (Haliaeetus pelagicus) Súly: 9 kg Szárnyfesztávolság: 2, 5 méter Steller-tenger sas kifog egy lazacot Japán. Ez a ragadozó madár könnyen megkülönböztethető nagyon nagy és erős, sárga csőrével. Ezt lazac vadászatára használják, de étrendjüket kiegészítik kagylókkal, rákokkal és még a fókákkal is, ha erre lehetőség nyílik. Harci sas (Polemaetus bellicosus) Súly: 6, 2 kg szárnyfesztávolság: 2, 6 méter Harci sas fészkén A harcias sas Afrika legnagyobb ragadozó madara, amelynek szárnyfesztávolsága 2, 6 méter.
Ennek a ragadozó madárnak speciálisan táplálkozó hyrax étrendje van, bár a szűkösség idején más kis és közepes méretű állatokat is vadászni fog, beleértve a majmokat is. Ez a lista azon kevés sasainak egyike, amely sziblicidet gyakorol, amikor a kikelt kölykök közül a legnagyobb vagy közvetlenül megöli testvéreit, vagy az összes rendelkezésre álló ételt elveszi, éhen halva. Ausztrál ékfarkú sas (más néven Bunjil és Eaglehawk) (Aquila audax) Súly: 5, 3 kg Szárnyfesztávolság: 2, 3 méter Ausztrál ék farka sas egy daganaton Ausztráliában sok nagy madár él, de az ausztrál ékfarkú sas Ausztrália vagy Guinea legnagyobb ragadozó madara. Mind a tengerszint, mind a hegyvidéki régiókban megtalálhatók, a nyílt területeket és az erdős tájakat kedvelik. A név jellegzetes ék alakú farokból származik, amely halvány csőrrel, fehér lábakkal és sötétbarna szín a szem körül, hogy könnyen megkülönböztethetők legyenek. Arany sas (Aquila chrysaetos) Súly: 6, 4 kg Szárnyfesztávolság: 2, 3 méter Sikló arany sas Az arany sasok széles skálája van az északi féltekén, amely a Észak-Amerika, Európa, Ázsia és Észak-Afrika kis részei.
Az elefántmadarak sokszínűségének felmérése nagyjából 150 éve okoz nehézséget a tudósoknak. Az 1800-1900-as években a szakértők annyira fellelkesültek az elefántmadár-leletektől, hogy összevissza, gyakran töredékek alapján kezdtek el leírni új fajokat. Az új vizsgálatban Hansford több száz, a világ különböző múzeumaiban őrzött csontot tanulmányozott. Miután rögzítette a leletek adatait, egy számítógépes program segítségével megállapította, hogy a maradványok méretük alapján elkülöníthető csoportokra oszthatóak. Brit zoológusok azonosították a világon valaha élt legnagyobb madárfajt! Ez a madár három méter magas lehetett és elérhette akár a 800 kilogramm súlyt is! Az elefántmadár-félék családjába tartó gigantikus példány, méltó módón a Vorombe titan – malgas és görög nyelven – Nagy madár nevet kapta. A hatalmasra megnőtt madár röpképtelen volt és egykor Madagaszkár szigetén élt! Az elefántmadarak a madagaszkári megafauna legnagyobb állatai voltak, és kétségkívül a sziget evolúciós történetének egyik legfontosabb lényei, még a lemuroknál is fontosabbak.