Nem a baki itt a baki Alapvetés, hogy hibátlan játékvezető nem létezik. Kassai legutóbb például a török-horvát vb-selejtező után került össztűz alá, amikor egyértelmű tizenegyestől fosztotta meg a horvátokat, akik végül 1-0-ra kikaptak. Egy-egy ilyen hiba megítélése azonban sem a FIFA, sem az UEFA testületében nem olyan végzetes, Kassai is simán kapott BL-meccset a rossz döntés után. Az UEFA 27 különböző nemzet játékvezetőjét tartja számon az elitlistán, köztük Kassai Viktor is. Ők kapják a BL csúcsmeccseit, a legnehezebb feladatokat, és közülük csak tíz repülhet Oroszországba. Nincs semmi garancia a játékvezetők számára az utazó keretbe kerülésre. Az IFFHS rangsorolásában az első öt helyről például csak a török Cüneyt Çakir és a holland Björn Kuipers utazhat Oroszországba. Az első Mark Clattenburg és a második Nicola Rizzoli, de a negyedik Jonas Eriksson (4. ) sem kapott repülőjegyet. Ennek ellenére a szerző Gayle Hope nem ezzel, inkább azzal magyarázza Kassai távolmaradását, hogy a döntéshozók figyelembe vették a nemzeti szövetségek ajánlását, és Kassai Viktor oroszországi részvételét egyáltalán nem támogatta az MLSZ játékvezetői bizottsága.
Cikkünk megjelenését követően pár órával az MLSZ bővebb közleményt adott ki, amelyet itt olvashatnak: Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer (1994, 1995, 1996, 1997) választotta meg Puhl Sándort a világ legjobb játékvezetőjének. 2011-ben az IFFHS az elmúlt negyed évszázad hatodik legjobb játékvezetőjének választotta. Itthon elnyerte az Aranysípot, s kétszer lett Magyarország legjobb játékvezetője (1992, 1995). Az 1994-es világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világkupa kicsinyített mását. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjével tüntették ki, Eger és Emőd városa díszpolgárává fogadta.
Két Európa-bajnokságon is közreműködött: az 1992-es svédországi kontinensviadalon és az 1996-os angliai tornán. A magyar futballbíráskodás legnagyobb sikereként négy mérkőzést vezetett az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban, köztük a Brazília-Olaszország döntőt, ahol tizenegyesekkel Brazília győzött. Pályafutása során összesen 70 nemzetközi találkozót (köztük 30 válogatott mérkőzést) vezetett, játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be. 2001-2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség kinevezte a játékvezetői bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő játékvezetői testület elnökének, 2000 és 2006 között az MLSZ alelnöke is volt. 2006-ig a MOB tagjaként ő képviselte a labdarúgást a hazai olimpiai mozgalomban. 2002-től 2007-ig tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, az UEFA pedig rendszeresen foglalkoztatta nemzetközi mérkőzések játékvezető-ellenőreként. 2011 óta az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnöke, emellett a Sport TV szakkommentátoraként tevékenykedett.
A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke megvizsgálta Puhl Sándor televíziós szerepvállalását az őt ért kritikák kapcsán - áll a szervezet holnapján, az A szakember esetében, aki korábban világbajnoki- (1994) és Bajnokok Ligája-döntőt (1997) is vezetett kiemelkedően sikeres pályafutása során, és akit négyszer választottak meg a világ legjobb játékvezetőjének érthető, és indokolt, ha szaktudását nem csak a labdarúgó-szövetség fórumain, hanem a nagy nyilvánosság előtt, a tévé képernyőin is kamatoztatja. Szabályelemzései, meglátásai és kritikái is a labdarúgás pontosabb megértését, és ez által a hazai futball egészének érdekeit szolgálják - olvasható az vasárnap megjelent állásfoglalásban. Puhl Sándor évek óta vesz részt szakértőként a Magyar Labdarúgó Szövetség egyik televíziós partnerének, a Sport Televíziónak népszerű műsoraiban. Ezzel nem összeférhetetlen, hogy az MLSZ társadalmi bizottságának, a Játékvezető Bizottságnak alelnöki posztját is betölti. Amíg munkáját a fönt említett szellemben végzi, és a két tevékenységnek nincs negatív hatása egymásra, addig a szövetség vezetése nem gördít akadályt televíziós tevékenysége elé, sőt, támogatja azt - teszi hozzá a szövetség honlapja.
2020. július. 14., 14:12 | Ma ünnepéli 65 születésnapját Puhl Sándor, az egyetlen magyar játékvezető, aki világbajnoki fináléban bíráskodott. Puhl Sándor tizenöt éves korában tette le a játékvezetői vizsgát, majd fokról fokra lépett feljebb a ranglétrán. Az élvonalban a Vasas–Csepel mérkőzésen (3–0) mutatkozott be 1984-ben a Fáy utcában. Tartalmas pályafutása alatt 225 NB I-es találkozón fújhatta a sípot. A nemzetközi futballéletbe 1988-ban kapcsolódott be FIFA-kerettagként. A csúcsra hat év múltán ért fel: ő vezette a brazil–olasz világbajnoki döntőt paraguayi és iráni asszisztenseivel. Két évvel később az Anglia–Németország elődöntőt dirigálta az Európa-bajnokságon. A következő esztendőben, 1997-ben a Borussia Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája döntőjében (3–1) bíráskodott. Az volt a második európai kupafináléja, ugyanis 1993-ban is ő vezette az ugyancsak Borussia Dortmund–Juventus párharcot az UEFA Kupa-döntőben (1–3). A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer választotta meg a világ legjobb játékvezetőjének (1994–1997).
Fotó: Török Attila/ Forrás: HEOL Meghalt Puhl Sándor labdarúgó játékvezető. A nemzetközileg is szaktekintélynek számító bíró olyan világklasszisok meccseit dirigálhatta, mint Diego Maradona. Ő vezette például az 1994-es labdarúgó világbajnoki döntőt és 1997-ben a Bajnokok Ligája döntőt is. Pályatársai megrendülve fogadták halálhírét. Mindenki azt mondta, példaértékű a pályafutása és szakmai alázatossága. Puhl Sándor 65 éves volt.