A Szelidi-tó Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében. A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A tó déli partján nyugalomba jutottfutóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra. A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. Hossza: 2400 m Nyelv e: magyar, angol Az útvonal jelzése: nyíl Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral. A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazda gságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme. A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka: (A magyarországi tavak... - E. Daday de Deés - Google Könyvek
Víz alatti búvármúzeum, jégkorszaki növények teszik izgalmassá a hazai állóvizeket. Hazánk mintegy 3500 állóvízzel büszkélkedhet. Ennek a számnak a 25 százalékát a természetes úton létrejött, míg 75 százalékát a mesterségesen kialakított tavak adják. Az összes tó 1685 négyzetméternyi területet, tehát az ország 2 százalékát teszi ki. Mivel a leggyakrabban ugyanarról a pár állóvízről hallunk, ezért most olyan különleges tavakkal ismerkedhetünk meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak, pedig mindegyikük rendelkezik egy-egy titokkal, ami miatt érdemes felkeresni. Sástó: A Mátrába kell utaznunk, hogy megtaláljuk Magyarország legmagasabban fekvő tavát, amelyen csónakázhatunk, horgászhatunk. A tengerszint felett 507 méterrel elterülő Sástó korábban lápos, mocsaras terület volt. Ez az 1960-as években változott meg, ugyanis akkor tisztították ki, a környéken pedig üdülőhelyet alakítottak ki. Sajnos ez a változás súlyos árat követelt, mert a korábban itt élő állat- és növényvilág elpusztult. A Mátra és a Sástó körüli látkép miatt megéri felmászni a tóparton felállított kilátóba, aminek az érdekessége az, hogy egy régi, üzemképtelen, algyői fúrótoronyból alakították ki.
A vízi színpadon rendszeresen tartanak koncerteket, színielőadásokat, nyári hétvégeken szabadtéri mozivetítéseket. A szállodán kívül egy kemping, számos panzió és magánszállás is kínál szálláshelyeket. Forrás: Wikipédia
Adriai-tenger Marano Lagunare, Olaszország | © Loris Abbati A jelenlegi vízhőmérséklet az Adriai-tengeren. Történelmi és statisztikai adatok. Előrejelzés a víz hőmérsékletének változásairól az Adriai-tengeren. A jelenlegi vízhőmérséklet az Adriai-tengerbenen Jelenleg az Adriai-tengerben strandjain a víz hőmérséklete általában a kényelmetlenség zónájában van. Ilyen vízben úszni nem lesz élvezetes. Adriai-tenger: országok A tenger felszínének hőmérsékletét követjük és mutatjuk a tengerhez kapcsolódó következő országokban és régiókban: A Adriai-tenger legnépszerűbb üdülőhelyei az elmúlt héten Adriai-tenger: a víz hőmérsékleti adatai A fürdés kényelmét a levegő hőmérséklete, a szél vagy a csapadék is befolyásolja. Ezeket az adatokat az egyes helyek oldalán láthatja. Ehhez használhatja a keresést, vagy megtekintheti a Föld egy adott régiójának, országának, államának vagy partvonalának összes helyét. Tucepi, Horvátország | © Ivica Huljev Ma rögzítették az Adriai-tengerben legmelegebb vizét Borshban.
A rangos Nature Communications szakfolyóiratban közölt elemzésben az 1970-2014 között regisztrált adatokat vizsgálták meg 31 tó vonatkozásában, melyek közül 8 Afrikában, 8 Európában, 7 Ázsiában, 6 Észak-Amerikában, 1 Közép-Amerikában és 1 Dél-Amerikában található. A kutatási eredmények némelyike magától értetődő volt, így azt is megállapították, hogy a levegő átlaghőmérsékletének több évtizeden át tartó növekedésével párhuzamosan minden esetben emelkedett a tavak vizének hőmérséklete is. Az adatok elemzése azonban sok újdonságot is tartogatott. "A vizsgálataink során azt találtuk, hogy mind a klimatikus változók (például a levegő hőmérsékletének változása), mind a földhasználatban bekövetkezett változások (például a mezőgazdasági területek részarányának növekedése a vízgyűjtőn) hatást gyakorolnak a tavak vizsgálatába bevont környezeti változókra. Ezek a változások azonban olykor pozitívan, máskor negatívan hatottak a halászok fogásaira, amelynek hátterében az általunk lefuttatott modellek szerint a vízminőség változása állhat" – magyarázza az eredmények kapcsán dr. Weiperth András, a tanulmány egyetlen magyar társszerzője.
"Azon tavak esetén, ahol a víz minősége jó, a halállományok hatékonyabban képesek ellenállni a klimatikus és a táji elemek megváltozásának, így a fogási adatokban is kisebb változások regisztrálhatók. Mindez hangsúlyozza a vízminőség javítására való törekvések fontosságát, különösen azokban az ázsiai és afrikai térségekben, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős vízminőség-romlás következett be, és mind a mai napig nincs megoldva a vizek minőségének és ökológiai állapotának javítása. Mindez az adott régió gazdasága, élelmiszerbiztonsága szempontjából kiemelten fontos" – mutatott rá a kutató, aki szerint az eredmények teljes mértékben egybevágnak az ENSZ 6. fejlődési céljával, mely alapján biztosítani kell a fenntartható vízgazdálkodást, valamint a vízhez és közegészségügyhöz való hozzáférést mindenki számára. A Michigan State University és a United States Geological Survey által koordinált kutatás a most bemutatott cikk megjelenése után sem áll meg, a vizsgálatokat ugyanis mind regionális, mind globális szinten tovább folytatják.